Szab� Magda

Ter�tsd arcomra �lmodat

� �lmod�, micsoda �lmokat
szor�thatsz f�radt szemh�jad alatt,
m�g a nappalok sz�rny� sz�ttes�t
meg nem nyugv� agyad �gy fejti sz�t,
hogy m�gis, �jra, szebben �ssze�ll,
r�v� �let �s mosolyg� hal�l
a k�pen �sszeb�k�l, elpihen,
s mag�ra lel a s�rtett �rtelem.
A m�ltra h�g az �j f�nyben dereng�
puhasz�j� �s �rz�keny j�vend�,
s nyom�ban ott l�ptet f�l�nk lovon
a r�zs�stalp�, szel�d hajadon,
a hajnali rem�nys�g, sz�p h�ga;
az �g meggy�r�dik, al�zuhan,
a sz�l cs�cskeit �sszeh�zza,
meg is k�ti, botj�ra sz�rja,
elindul vele v�ndor�tra,
s a f�ld ott marad egymaga,
se teteje, sem ablaka,
s akkor kinyitja viola
szem�t a b�rsony szerelem,
s ott lebeg s�lyos mosolya
a f�ld felett, mint kupola.
�, �lmod�, nincs hit szivemben,
nincs isten, aki �vna engem,
any�mn�l is �regebb lettem,
s a hal�l egyre k�zelebb, —
ter�tsd arcomra �lmodat majd,
mint egy szemf�delet!