GBORN: (Megjelenik baloldalt ell, egy fnykrben. Vziszeren, tncolva idzi levelt.) Kedves Stiefel r! Egy teljes napja gondolom jra meg jra vgig azt, amit rt, de mg most is nehz szvvel fogom kezembe a tollat. tikltsget Amerikba – megvallom becslettel – nem tudok adni. Mr csak azrt sem, mert nincs annyim, de ha volna, s segt kezem nyjtanm Magnak ilyen vgzetes meggondolatlansghoz, Isten ellen vtenk. Igaztalanul s csnyn megbnt, Stiefel r, ha vonakodsomban a szeretet hinyt vli felfedezni. Ellenkezleg, azzal srtenm durvn az anyai bartn ktelessgt, ha pillanatnyi riadalmtl n is elvesztenm a fejem. A burkolt fenyegetsen, hogy ha nem segtem el szkst, Maga el tallja elvetni az letet magtl, szintn szlva, Stiefel r megtkztem. Mert brmily rtatlanul r is bennnket a baj, tiszttalan eszkzhz akkor sem folyamodhatunk soha. Azt, hogy engem prbl felelss tenni egy netni rmtettrt, holott mindig csak jt kapott tlem, a rosszhiszemsgre nlam hajlamosabbak knnyen zsarolsra magyarznk. De megvallom, ilyesmire azrt ppen Magtl nem szmtottam, hiszen mskor nagyon is jl tudja, mivel tartozik az ember nmagnak. Szilrd meggyzdsem, hogy csak az els rmletben rt, s Maga se tudta egszen, mit csinl: Ezrt szintn bzom benne, hogy soraim mr nyugodtabb lelkillapotban talljk. Teht fl a fejjel Stiefel r! – Ilyen vagy ehhez hasonl vlsgok elfordulnak mindegyikk letben, s ki kell brnunk ket. Ha mindenki azonnal trhz vagy mreghez folyamodik, hamarosan nem maradna ember a fldn. Hallasson magrl mielbb! Szvbl ksznti: Anyai bartnja. |