Anna Karenina : Az t vge
Anna:
Megkapta a levelem taln...
ton van mr, siet hozzm...
Mrt hazudsz, mrt?
Messze van rg...
Nem jn sosem!
Fslkdtem ma reggel vagy nem?
Nem emlkszem semmire sem.
n vagyok itt? n, vagy tn ms?
Hol jr? Megrjt!
Ha utna mennk...
Mennem kell hozz!
Az utck... a hzak... az arcok...
Mind gyll, ha rm nz.
Szemk, mint Kitty, jghideg, vdl!
Nem tudom, hol vagyok...
S hol jrhat Vronszij?
Ha elvlhatnk Karenintl,
s hozz mennk felesgl,
nem knoznnk tbb egymst.
Nem volna mrt.
Az n szerelmem egyre csak n,
nzetlenebb, ersebb, tbb.
De az v, tudom, lassan kihl,
elhamvad, elvsz.
Hiba minden!
Mit kaphat tlem?
Csak vdat s knnyet,
s nem kell, hogy hazudjon jbl!
Bntott, ht bntetem!
Elveszt vgleg!
Nincs mr, kit sznni kell!
Vge, vge mr...
Az j leszll...
Egy rny les rm...
Ott lpdel a snek kzt, s figyel...
Az j leszll...
Lesjt majd rm...
, jjj ht, jjj, Kalapcsos Ember!
, milyen j volt lni...
Szeretni t, de szp volt...
Most megszabadul tlem...
Szabadok lesznk vgre!
Jn mr! Hallom!
Itt van! Ltom! Jn!
mennyi, mennyi emlk...
Tllpni mindenen,
mi gyis elveszett...
Hol jrok? Mit teszek?
Istenem, bocsss meg!
s most mr rkre a fny... |