PROLÓGUS

A PÁRIZSI OPERA SZÍNPADA, 1905.

(Az operaház birtokában lévõ tárgyakat bocsátják árverésre. Jelen vannak: KIKÁLTÓ, SEGÉD, néhány érdeklõdõ, köztük a 70 éves RAOUL, valamint az idõs MADAME GIRY. A darab a KIKIÁLTÓ kalapácsütésével kezdõdik.)

KIKIÁLTÓ

Elkelt! Az ön száma, uram? Köszönöm.

Következik a 663-mas tétel. Chalumeau Hannibál címû operájának plakátja.

SEGÉD

Kérem, tekintsék meg!

KIKIÁLTÓ

Ki ajánl érte 10 frankot? Hát akkor 5-öt? Ott az a hölgy 5-tel! Köszönöm! 6 frank! Nagyon köszönöm, uram! Ki ajánl érte 7-et? 7 frank! Köszönöm- uram. 8 frank! 8 frank elõször, 8 frank másodszor, 8 frank harmadszor! Elkelt! A tulajdonos Monsieur le Vicomte. Hálásan köszönöm. Következik a 664-es tétel. Hölgyeim és uraim! Két famordály és három emberi koponya Meyerbeer Ördög Róbertjének 1831-es bemutatójából. A kikiáltási ár 10 frank. Ki ajánl érte 10 frankot? Köszönöm, hölgyem. Tehát továbbra is 10 frank. 15 frank! 15 elõször, 15 másodszor, 15 harmadszor! Elkelt 15 frank-ért. Megtudhatom a számát, uram? Köszönöm. Következik a 665-ös tétel, hölgyeim és uraim: egy zenélõ doboz. Az Operaház kicsinyített mása. Ezt a tárgyat, hölgyeim és uraim, a színház alatti csatornában találták, és még mûködõképes!

SEGÉD

Kérem, tekintsék meg!

(Elindítja a szerkezetet.)

KIKIÁLTÓ

Kezdhetjük 20 frank-on? Csak bátran, hölgyeim és uraim! Akkor talán 15 frank? 15 frank! Köszönöm, uram. Igen, 20 attól az úrtól, nagyon köszönöm.

GIRY

Huszonöt!

KIKIÁLTÓ

25 frank! Nagyon köszönöm, Madame Giry! 25 elõször, 25 másodszor, 30 frank! 30 elõször, 30 másodszor, 30 harmadszor. Elkelt! Monsieur le Vicomte, az öné. Újabb hálás köszönet.

RAOUL

Hé, fiú!

(Odatolják RAOULnak a zenélõ dobozt, õ megnézi. A figyelem õrá irányul.)

(Halkan, félig-meddig a doboznak)

Szinte remekmû, az ám! Milyen szép!

Ahogy Christine mondta rég.

Õ sokszor emlegette nemes borítását, ravasz kis szerkezetét.

Ha mi már nem leszünk, akkor is játszik még?

KIKIÁLTÓ

Következik a 666-os tétel! Egy csillár a múlt századból. Önök közül néhányan talán emlékeznek az Operaház Fantomjának rejtélyes históriájára. Erre a rejtélyre azóta sem találtak magyarázatot. Tudomásunk szerint, hölgyeim és uraim, ez a csillár volt ama nevezetes katasztrófa fõszereplõje. Mûhelyünkben megjavíttattuk és részben felszereltük néhány elektromos égõvel, hogy képet kapjunk róla, milyen is volt fénykorában. Talán elijeszthetjük a múlt sötét árnyait egy kis világossággal, uraim!

(A KIKIÁLTÓ felkapcsolja a csillárt. Óriási villanás, elkezdõdik a Nyitány, ami alatt az Operaház visszanyeri eredeti pompáját.)

ELSÕ FELVONÁS

1. jelenet

CHALUMEAU "HANNIBÁL"-JÁNAK PRÓBÁJA

(A nagy kórusrészhez érünk éppen, amelyben HANNIBÁL és serege visszatér, hogy felszabadítsa Karthágót a római megszállás alól. HANNIBÁLt UMBERTO PIANGI énekli, ELISSAt, Karthágó királynõjét CARLOTTA GIUDICELLI. A két kiemelt RABSZOLGANÕt MEG GIRY és CHRISTINE DAAE játsza. MADAME GIRY a balettmesternõ, a próbát MONSIEUR REYER a korrepetítor irányítja. ELISSA nagyáriájának a vég felé kapcsolódunk be az operába. Egyedül áll a színpadon, kezében a HANNIBÁL által elõreküldött ajándék, egy levágott véres fej.)

CARLOTTA (ELISSA)

Nézd e trófeát!

Megmentõnk a zsarnok Rómát így fogja eltiporni majd!

NÕIKAR

A felmentõ sereget tánc és égi dal köszöntse.

Most lehullik rólunk a lánc, s mi adjunk hálát érte.

FÉRFIKAR

Most köszöntse kürt szava hát, kit félve reszket Róma.

Hallgasd a lépte zaját.

KÓRUS

Itt jön õ! Hannibál jõ!

(PIANGI belép mint HANNIBÁL)

PIANGI (HANNIBÁL)

Fáj, ahogy látom feltett szép, hazám.

Irtsuk ki Róma gyulolt farkasát!

REYER (félbeszakítja)

Nem, nem, nem! Signor Piangi! Mi nem azt mondjuk feltett, mi azt mondjuk: féltett! Nem azt mondjuk gyulolt, hanem azt mondjuk: gyûlölt! Így mondjuk mi, gyûlölt.

PIANGI

Si, si, si. Capisco. Nem gyulolt, hanem gyûlölt. Dehát ez nekem lenni nehéz, nagyon nehéz!

(Belép REYER, az Opera leköszönõ igazgatója a két új igazgatóval, MONSIEUR FIRMINnel és MONSIEUR ANDRÉval.)

REYER (PIANGIhoz)

Akkor legyen kedves még egyszer.

PIANGI

Még egyszer, még egyszer!

LEFEVRE (ANDRÉhoz és FIRMINhez)

Erre, uraim, erre. Ahogy látják, Chalumeau Hannibáljának bemutatójára készülünk.

(Megpróbálja magára vonni a jelen lévõk figyelmét)

Hölgyeim és uraim! Önök közül néhányan talán már találkoztak Monsieur Firminnel és Monsieur Andréval.

(Az új igazgatók udvariasan meghajolnak.)

REYER

Bocsásson meg, igazgató úr, de próba van. Szíveskednének várni egy percet?

LEFEVRE

Bocsánat, bocsánat, Monsieur Reyer! Folytassák csak, folytassák!

REYER

Köszönöm, uraim.

(PIANGI-hoz)

Akkor fáj, hogy látom... még egyszer. Tessék!

LEFEVRE (Halkan ANDRÉ-nak és FIRMIN-nek)

Monsieur Reyer a mi vezetõ korrepetítorunk. Egy diktátor!

PIANGI (HANNIBÁL)

Fáj, ahogy látom féltett szép, hazám.

Irtsuk ki Róma gyûlölt farkasát!

A hajnal már úgy gyõztest ünnepel.

Ma örvendj még, népünknek gyõzni kell!

(A balettoslányok elkezdenek táncolni. LEFEVRE, ANDRÉ és FIRMIN a színpad közepén állva figyelik õket.)

LEFEVRE

Signore Piangi a mi elsõ tenoristánk. Csodás kettõst alkotnak la Carlottával.

GIRY (felbõszülve az igazgatók jelenlététõl nádpálcáját a padlóhoz üti)

Uraim, kérem, volnának szívesek félreállni?

LEFEVRE

Bocsánat, Madame Giry!

(Arrébb vezeti ANDRÉt és FIRMINt.)

A balettmesternõ. Zseni!

Monsieur Firmin, be kell vallanom önnek, nem sajnálom itt hagyni ezt az egész istenáldotta mesterséget.

FIRMIN

Folyton azt kérdem, Monsieur, tulajdonképpen miért vonul vissza?

LEFEVRE (Nem törõdve a kérdéssel a figyelmet a balettra próbálja irányítani.)

Különösen büszkék vagyunk kiváló balett-együttesünkre.

(MEG tûnik ki a táncosok közül.)

ANDRÉ

Ki ez a lány, Monsieur Lefevre?

LEFEVRE

Madame Giry lánya, Meg Giry. Rendkívül ígéretes táncos.

(CHRISTINE kerül a középpontba. Szórakozott, és kiesik a ritmusból.)

GIRY (Észreveszi, hogy CHRISTINE hibázott.)

Christine Daae! Szedd össze magad, lányom!

MEG (Csendben CHRISTINE-nek)

Christine, mi a baj?

CHRISTINE

Semmi.

FIRMIN (LEFEVRE-hez)

Daae? Különös név.

LEFEVRE

Svéd.

ANDRÉ

Rokona a híres hegedûsnek?

LEFEVRE

A lánya, azt hiszem. Különös teremtés, nem a földön jár.

GIRY (CHRISTINE-hez, aki ismét hibázik.)

Kifelé!

(A balett folytatódik, majd eléri csúcspontját és befejezõdik. A jelenetet a KÓRUS folytatja.)

KÓRUS

Ha közel a szent elefánt és Karthágóra fényt hoz.

Majd õ dönti el a csatát. Itt jön õ! Hannibál gyõz!

(Egy életnagyságú elefánt-formájú szerkezet érkezik, PIANGI diadalmasan felül rá.)

CARLOTTA (ELISSA)

Majd gyõztesen érkezik õ és elfut mind az ellen.

PIANGI (HANNIBÁL)

Ha látom ez isteni nõt, a szívem újra éled.

KÓRUS

Most hordozza szent elefánt, kit félve reszket Róma.

Menekül ki merre lát, itt jön õ. Hannibál gyõz!

(A kórusrész végén LEFEVRE csendet teremt. Az elefántot kiviszik, látjuk a kellékeseket, akik mozgatják.)

LEFEVRE

Hölgyeim és uraim, egy kis figyelmet! Egy percre kérem a figyelmüket! Néhány hete híre ment közelgõ visszavonulásomnak. Nos, most már elmondhatom, a hír igaz. Épp ezért megtisztelõ kötelességemnek tartom, hogy bemutassam önöknek Operaházunk két új igazgatóját, Richard Firmin és Gilles André urakat.

(Udvarias taps. CARLOTTA magára vonja a figyelmet.)

Uraim, Signora Carlotta Giudicelli, Operaházunk szopráncsillaga immár ötödik éve.

ANDRÉ

Persze, persze. Minden nagyobb szerepében volt szerencsém látni, Signora.

LEFEVRE

És Signor Umberto Piangi, a tenorkirály.

PIANGI

Piace, Monsieur, piace.

FIRMIN

Örvendek, Signor.

ANDRÉ

Ha jól emlékszem, Elissának van a Hannibál harmadik felvonásában egy gyönyörû szép áriája. Azt igazán elõadhatná nekünk. Õszintén lekötelezne. Persze, csak ha Monsieur Reyer-nek nincs ellene kifogása.

CARLOTTA

Ahogy az én igazgatóm parancsolja!

Monsieur Reyer?

REYER

Ahogy az én primadonnám parancsolja!

Két taktus elegendõ lesz bevezetõnek?

FIRMIN

Két taktus?

Bõven elegendõ lesz.

REYER (Megbizonyosodva arról, hogy CARLOTTA készen áll.)

Signora?

CARLOTTA

Maestro.

(A bevezetõ megszólal a zongorán.)

Gondolj rám, õrizz meg engem a szenvedély múltán.

Ha véget ér, ígérd meg azt, hogy néha gondolsz rám.

Hogyha majd egészen távol jársz, s a szíved máshoz húz is tán,

kérlek, ne feledj el végleg, néha gondolj rám.

FIRMIN

(tapsol)

ANDRÉ

Pszt!

CARLOTTA

Gondolj rám, képzelj el...

(Carlotta énekét félbeszakítva egy háttérfüggöny zuhan a színpadra, elvágva õt a szereplõk egyik felétõl.)

MEG

Ez õ!

TÁNCOSLÁNYOK

A Fantom újra itt jár!

KÓRUS

Itt van közöttünk a rém!

TÁNCOSLÁNYOK

Ez õ! A Fantom újra itt jár! Itt van közöttünk a szörny!

ANDRÉ

Szedjék össze magukat, ha kérhetem! Signora, kérem!

PIANGI (Odarohan CARLOTTAhoz.)

Cara, Cara, megsérültél?

LEFEVRE

Signora, jól van?

CARLOTTA

Jól!

PIANGI

Hát senki nem törõdik a primadonnánkkal?

LEFEVRE

Hol van Buquet, a zsinórmester? Õ a felelõs ezért. Hozzák le azt az embert!

(Felemelkedik a függöny, láthatóvá válik a színpad végében JOSEPH BUQUET. A kezében egy hurokba kötött kötél van.)

Buquet, az Isten szerelmére! Mi történik ott fönn?

BUQUET

Kérem, Monsieur, higgye el, Isten a tanúm, fönn se voltam ma még. Nincs ott senki, Monsieur, kivéve az Operaház kísértetét.

MEG

Ez õ. A Fantom újra itt jár.

ANDRÉ (CARLOTTA-nak)

Signora, ilyesmi elõfordul.

CARLOTTA

Ilyesmi elõfordul? Hát maga honnan tudná? Öt perce sincs itt! Si! Ilyesmi tényleg elõfordul. Sõt! Az utóbbi három évben ilyesmi gyakran elõfordul. És maga? Na tessék, maga!

LEFEVRE

Signora...

CARLOTTA

Megakadályozta ezt? Nem! Maguk meg ugyanolyan tehetetlenek, mint ez itt. Ilyesmi elõfordul? Hát amíg nem tesznek róla, hogy ilyesmi ne fordulhasson elõ, addig én sem fogok itt elõfordulni! Umberto! Andiamo!

(Kimegy)

PIANGI (Ledobja a jelmezét, és követi CARLOTTAt.)

Si,si. Dilettante! Amatore!

LEFEVRE

Monsieur André, azt hiszem, a továbbiakban nemigen lehetek a segítségükre. Sok szerencsét, Monsieur Firmin. Ha mégis szükségük volna rám, Frankfurtban biztosan megtalálnak. Monsieur André, sok szerencsét a bemutatóhoz! Hölgyeim, uraim, sok szerencsét!

(LEFEVRE távozik, mindenki az új igazgatókra néz. CHRISTINE is megjelenik, de a többiektõl távol áll.)

ANDRÉ

La Carlotta vissza fog jönni!

(Hátul váratlanul megjelenik MADAME GIRY.)

GIRY

Úgy gondolják, uraim? Van itt egy üzenet az önök számára az Operaház Fantomjától.

ANDRÉ

Atya Úristen! Maguk megõrültek?

GIRY

Üdvözli önöket saját színházában. Megparancsolja, hogy az ötös páholyt továbbra is tartsák fenn számára, és emlékezteti önöket, hogy esedékes a járandósága.

FIRMIN

Járandósága???

GIRY

Monsieur Lefevre havi 20 ezer frank-t fizetett neki. Önök esetleg megtoldhatják ezt az összeget most, hogy Monsieur Vicomte de Chagny elvállalta a színház anyagi támogatását!

(Kitörõ öröm a hír hallatán.)

ANDRÉ

Madame, ezt a bejelentést én magam akartam megtenni.

GIRY

Itt lesz a Vicomte a ma esti bemutatón?

FIRMIN

Természetesen, a páholyunkban.

ANDRÉ

Madame, ki tudna beugrani la Carlotta szerepébe?

(Az énekeslányok az igazgatók köré tömörülnek.)

REYER

Ez egy vadonatúj produkció, még nincs beugró.

MEG

Christine Daae el tudná énekelni, uram.

(Mindenki a távolabb álló CHRISTINE-re néz.)

FIRMIN

A kóristalány?

MEG

Nagyon jó tanártól vesz énekleckéket.

ANDRÉ

Kitõl?

CHRISTINE

Nem tudom, uram.

FIRMIN

Nem igaz!

(ANDRÉhoz) Na, mit szólsz hozzá? Teljes teltház és le kell mondanunk az elõadást.

GIRY

Uraim, engedjék meg, hogy énekeljen önöknek. Jó mestere van.

ANDRÉ (Kis szünet után.)

Nem bánom, tessék.

REYER

Akkor az ária az elejétõl, kisasszony.

Uraim, tessék.

CHRISTINE (bátortalanul)

Gondolj rám, õrizz meg engem a szenvedély múltán.

Ha véget ér, ígérd meg azt, hogy néha gondolsz rám.

Hogyha majd egészen távol jársz, s a szíved máshoz húz is tán,

kérlek, ne feledj el végleg, néha gondolj rám.

FIRMIN

André, az idegeim...

ANDRÉ (Érdeklõdve figyeli CHRISTINE produkcióját.)

Ne idegeskedj!

(A fények kialszanak, a díszlet átalakul, a folytatás már ...)

A BEMUTATÓ

CHRISTINE (magabiztosan)

Hisz tudjuk jól, nincs örök szerelem,

ezt te sem ígérted nekem.

Mégis õrizz meg egy képet

benn a szívedben.

Szép volt, boldog volt egy forró nyár,

de sose bánd, hogy elmúlt, máshol jár.

Gondolj rám, képzelj el engem,

ki megbékélten él, /árva ?? lányt,/

és megpróbál feledni téged, /ki benned élt, teveled ébredt,/

jobbat nem remél. /mindig csak rád várt./

Gondolj rám, akkor is gondolj rám,

ha ezer év is rég elszállt. /ha sok-sok év is rég elszállt./

Tudd, hogy soha nem volt perc,

míg nem gondoltam rád.

(Taps, bravózás. Ezek közül is kiemelkedik az ifjú RAOULé, aki az igazgatói páholyban ül.)

RAOUL

Lehet ez? Igen, ez Christine!

Bravó! Bravó!

Régen volt, Istenem, milyen rég,

hisz nem is emlékezhet rám.

Bennem mégis tisztán él az a bájos ifjú lány.

CHRISTINE

Sose bánd, hogy elhull a virág,

hisz ez a sors könyvében áll.

Látod, én csak ennyit kérek:

Emlékezz majd rám!

(Taps. Az ötös páholyból egy szál rózsa hullik CHRISTINE lábához.)

2. jelenet

(A színpad hátulról. A taps folytatódik, CHRISTINE-t látjuk hátulról, ahogy megköszöni a tapsot. A függöny összemegy, a táncoslányok odaszaladnak CHRISTINE-hez.)

REYER

Gratulálok, kisasszony!

GIRY

Rendben van, jó voltál. Õ is meg lesz elégedve.

(A kórusnak.) Ti elmehettek.

(A táncosoknak.) De ti rettenetesek voltatok ma este. Micsoda temps de cuisse! Micsoda rons de jambe! Gyerünk próbálni most!

(A balett-táncosok elhelyezkednek a próbateremben. CHRISTINE lassan elõrejön, láthatóvá válik az öltözõje. MEG követi õt. Amint CHRISTINE az öltözõjéhez ér, a semmibõl megszólal a FANTOM hangja.)

FANTOM

Bravi, bravi, bravissimi.

(CHRISTINE hallja a hangot, MEG nem.)

MEG

Christine, Christine!

FANTOM

Christine!

MEG

Nagyszerû volt! Ezt hogy csináltad?

Titkaid bár tudnám!

Senki sem hallott ennél szebbet!

Mondd, kitõl vettél leckét?

(CHRISTINE lassan belép az öltözõjébe, MEG követi.)

CHRISTINE

Apám egy angyalról mesélt.

Várom, hogy eljöjjön, rég.

Éreztem éneklés közben,

most is érzem még.

(Szinte transzállapotban.)

Itt van, és mégsem érhetsz hozzá.

Láthatatlan szellem.

Itt van és szólít édes hangján.

Nem hagy el már többé!

MEG

Christine, ez képzelgés pusztán,

lázálom csak, semmi más.

Minden, mit mondasz, kész rejtély,

félek máshol jársz.

CHRISTINE (Meg se hallja, extázisban van.)

Angyali hang, ki dallal õrzöl,

énreám szórj dicsfényt!

MEG (önmagának)

Miféle angyal ez?

KETTEN

Angyali hang, hadd lássam arcod!

Titkos és szép angyal!

CHRISTINE

Itt érzem most is õt!

MEG

Te reszketsz!

CHRISTINE

Itt van köztünk!

MEG

Az arcod falfehér!

CHRISTINE

Ez megrémít.

MEG

Nem kell félned!

(MADAME GIRY lép a szobába.)

GIRY

Meg Giry! Táncos vagy, nem? Akkor indulás gyakorolni!