CYRANO

                    L�ssa,

    Ez szimpl�n hangzik... �gy nincsen hat�sa!
    Mondhatta volna szebben, kis lovag,
    M�s-m�s hangnemb�l... �gy ni, hallja csak:
    Kih�v�n: „�n nem j�rn�k �m vele!
    Seb�szt hivatn�k, hogy met�lje le!”
    Bar�tilag: „Hisz findzs�j�ba �r!
    Igy�k vederb�l, abba belef�r!”
    Le�r�n: „Cs�cs, mely veri az eget!
    Hegyfok! Mit hegyfok? Roppant f�lsziget!”
    K�v�ncsian: „Mit rejt e hossz� tok?
    Tollsz�r van benne, vagy gyan�thatok
    Pap�rv�g� k�st, oll�t is tal�n?”
    Kecsteljesen: „�n nagy bar�tja, l�m,
    A madaraknak! P�zn�t tart nekik,
    Hol magukat j�l kipihenhetik!”
    K�t�dve: „K�rem, ha pip�zik �n,
    S a f�st orr�n �t gomolyogva j�n,
    K�m�nyt�zet szomsz�dja nem jelez?”
    Int�n: „Vigy�zzon t�ls�ly�ra! Ez
    Leh�zza �nt s fejjel bukik el�re!”
    Gy�ng�den: „L�ssa, megfakul a b�re
    Sz�n�t a napf�ny durv�n sz�vja ki
    Egy kis naperny�t venne t�n neki!”
    Ped�nsul: „Hallott az Arisztof�nesz
    Nagy �llatj�r�l uras�god? T�n ez:
    A Hippokampelefantokamelosz,
    Hordott ilyen h�s-d�szt el�l... e rossz
    Hangz�s� l�nyen volt ily hosszu csont!”
    Gavall�r m�don: „A man�ba, mondd,
    Ez a fogas j�tt most divatba? Ej,
    Kalap sz�m�ra pomp�s kicsi hely!”
    F�llengz�en: „Hatalmas, b�szke orr,
    Egy teljes n�th�t csak a b�sz, komor
    Mistr�lt�l kapsz! M�s sz�l ott meg sem �rzik!”
    Tragikusan: „V�r�s tenger, ha v�rzik!”
    B�mulva: „�, eszembe jut, ha n�zlek:
    Micsoda c�g�r egy illatszer�sznek!”
    L�railag: „Kagyl� ez, s �n Triton?”
    Naivul: „Mondja, mert �n nem tudom,
    Mikort�jt n�zik ezt a m�eml�ket?”
    M�ly tisztelettel: „Gratul�lunk n�ked
    Tornyos h�zadhoz, nagys�gos bar�tom!”
    Parasztosan: „H�k�s, a sz�mat t�tom!
    Orr az? Fen�t orr! �rd�gadta dolga:
    Kis dinnye jaz, vagy �ri�s iborka!”
    Had�szilag: „Szuronyszegezve �ll!
    Lovas-roham ilyet k�szen tal�l!”
    �zletszer�n: „T�n lutrit rendez? �n
    Sejtem, hogy ez lesz a f�nyerem�ny!”
    V�g�l, torz�tva Pyramus kri�j�t:
    „Ez d�lta sz�t az arc harm�ni�j�t,
    E sz�rnyeteg!... Pirul az �rul�!”
    �gy �ml�tt volna sz�j�b�l a sz�,
    Ha volna �nben szellem �s tud�s.
    De szellemet, boldogtalan dud�s,
    �n sose l�tott s t�n azt tudja csak,
    Hogy h�lye fr�ter is lehet lovag!
    De hogyha �nben annyi lelem�ny
    Lett volna m�gis, hogy kiv�gja sz�pen
    Mindazt, amit most �sszehordtam �n
    E d�szes, �ri hallgat�k k�r�ben:
    A kezd� mondat els� negyed�t
    �les kardommal v�gtam volna sz�t!
    Mert magamat kig�nyolom, ha kell,
    De hogy m�s mondja, azt nem t�r�m el!