Anna Karenina: Tartozunk Istennek
Karenin:
Bntelent vdolni,
trni s nem szlni,
a kisebbik rossz - melyik ht?
Srt, ahogy bmultk,
srt, hogyha t bntjk,
Anna nem szerethet mst!
Ott ltek ketten,
nincs semmi ebben,
kretlen brnk a vilg!
Anna hozzm tartozik,
Anna tudja, mi bnt!
Bzni s ktkedni,
ltni s gy tenni,
mint aki semmit sem lt...
lni a ktsggel,
sztlanul, sebzetten,
nem lehet mlt hozznk!
Trvny s illem,
errl szl minden;
tudjuk, hogy hol a hatr!
Sorsunk hd a bn felett,
mely mocskos, zlltt, sivr!
Lenn a mlysgben,
zajl rvnnyel,
zg egy frtelmes r!
Lpsz, s egyszer csak
nincs, mi megtarthat mr!
Az let zg szemtl-szembe,
hozzd r - s mris elnyel,
sr s fojt homly!
Anna! Tn vletlen!
Anna! t vnom kell
esztelen rzsektl!
Ma este - Vronszkijjal!
Taln csak rtatlan flrt!
Voltak, kik tbbnek lttk!
Megszltk, mintha tudnk!
Anna! Egy rmkp gytr!
Anna:
Istenem, ujjong a szvem!
Rohannk, futnk! Mintha ms lennk n!
Valahny szerelmes asszony vgynak l,
vajon rzi-e mindezt a szenvedlyt?
, hogy krlelt! , hogy nzett!
Minden perc vgy s remny!
Flek, megteszem, flek a holnaptl!
Szdt, felkavar, elraszt forrn...
Karenin:
letnk eggy lett,
tartozunk Istennek,
vni a szentelt ktst!
A nszt, ami kettnket
gyermekkel ldott meg,
csak galdsg tpheti szt!
Trvny s illem,
mindaz, mit hittem...
Anna! A szvem tid!
Anna! A bn a mlybe rnt!
Anna! Kell, hogy rtsd!
Anna! A flts megalz!
Anna! Br tvednk!... |