MÁSODIK FELVONÁS
1. jelenet
AZ OPERAHÁZ LÉPCSŐHÁZA
(Az operabál vendégeinek tablóját a vasfüggöny takarja. Kinyílik egy ajtó, először ANDRÉ majd FIRMIN érkezik bagoly-jelmezben. A két igazgató észreveszi egymást, és lassan közelednek egymás felé.)
ANDRÉ
Monsieur Firmin?
FIRMIN
Monsieur André?
(Mindketten megemelik álarcukat, felismerik egymást, és megkönnyebbülten nevetnek.)
FIRMIN
Jó André, milyen pompás estély!
ANDRÉ
Szép nyitány ez egy új évhez.
FIRMIN
Igazán remek est!
ANDRÉ
Ami tőlem telt...
KETTEN
Inni kell!
FIRMIN
Még azt kell mondjam, látod, szinte fáj,
hogy Fantom pajti nem jött el!
(Felmegy a vasfüggöny, és meglátjuk a vendégsereget, akik különleges jelmezeket viselnek.)
KÓRUS
Maszkabál!
Papír álarc, kavalkád.
Maszkabál!
Arcod rejtsd el,
így senki rád nem ismer.
Maszkabál!
Ahány álca, annyi máz.
Maszkabál!
Száz és száz színes arc,
egyforma nincsen.
Mályva ez, ott az rőt,
vérszívó, szörnyszülött,
zöld és kék, szűz és pap,
vörös szarv, rémalak.
Álarc!
Fordulj meg!
Amit látsz, míg e szédület tart,
nem evilági faj.
Aranyszem, gólyacsőr,
királynő, toronyőr,
ruhaszél kanyarog,
bús és víg alakok...
Álarc!
Talán ismerem őt!
Ez a hang...
Ez a szem...
Ez a száj...
RAOUL, CHRISTINE
Ki van a maszk mögött?
KÓRUS
Maszkabál!
Viasz sárga, pimasz kék...
Maszkabál!
Élvezd hát, amíg elborít a látvány!
Maszkabál!
Szemek villannak feléd.
Maszkabál!
Állsz a mámorok tengerében kábán.
Maszkabál!
Ravasz mosoly, hamis száj.
Maszkabál!
Bárki rászed, és könnyű szárnyon elszáll.
Maszkabál!
Sanda szatír, vén király.
Maszkabál!
Bújj csak bárhova, elkísér egy szempár.
(A vendégsereg a háttérbe vonul, az előtérben ANDRÉ, FIRMIN, MEG, MADAME GIRY, PIANGI és CARLOTTA látható, mindannyian álarccal a kezükben.)
GIRY
Mennyi fény!
MEG
Mennyi nép!
ANDRÉ
Csudajó!
FIRMIN
Büszkeség!
Itt a krém! Az elit...
CARLOTTA
...füleit hegyezi!
MEG, GIRY
Elmúlt a borzalom, a baj.
ANDRÉ
Fél év...
PIANGI
...nyugalom!
CARLOTTA
Sikerek!
ANDRÉ
A Fantom sem jár!
MEG, GIRY
Fellélegezhetsz már!
CARLOTTA
Legyen így!
PIANGI
Még soká!
GIRY
Ez a fő!
ANDRÉ, FIRMIN
Igyunk rá: legyen szép ez az év!
FIRMIN
Mint az új csillár!
PIANGI, CARLOTTA
Örökös fényét szórja ránk!
GIRY
Ragyogó!
MEG
Gyönyörű!
FIRMIN, ANDRÉ
Meseszép ez az éj!
ANDRÉ, FIRMIN
Micsoda maszkabál!
(Koccintanak és félrevonulnak. RAOUL és CHRISTINE jelenik meg. A lány eljegyzési gyűrűjében gyönyörködik, amit nemrég kapott RAOULtól. A gyűrűt egy láncon hordja a nyakában.)
CHRISTINE
Ne feledd, mirólunk egy szót se!
Titkos eljegyzés! Ezt ne feledd!
RAOUL
De miért lenne titkos?
Christine, mondd, miért félsz?
CHRISTINE
Most nem szabad...
RAOUL
Te szabad vagy!
CHRISTINE
Itt bárki meghallhat!
RAOUL
Hát hallják meg!
Ez csak egy eljegyzés, nem bűn!
Christine, mi a baj, mondd, miért félsz?
CHRISTINE
Kérlek, hagyjuk...
RAOUL
Tényleg hagyjuk.
CHRISTINE
Később majd mindent elmondok, csak várj!
RAOUL
Ugye később mindent elmondasz, drágám?
(Zenekari refrén, ami alatt CHRISTINE-t egy "fantomszerű" alak ellopja RAOULtól és a tánc közepébe viszi. A maszkák kézről kézre adják, mindegyik a FANTOMra hasonlít, és mindegyik erőteljesen megpörgeti. Végül RAOUL megmenti és szorosan a karjába zárja.)
MIND
Maszkabál!
Papír álarc, kavalkád.
Maszkabál!
Arcod rejtsd el,
így senki rád nem ismer.
Maszkabál!
Ahány álca, annyi máz.
Maszkabál!
Száz és száz színes arc,
egyforma nincsen.
Maszkabál!
Szemek villannak feléd.
Maszkabál!
Állsz a mámorok tengerében kábán.
Maszkabál!
Viasz sárga, pimasz kék...
Maszkabál!
Élvezd hát, amíg elborít a látvány!
(A forgatag csúcspontján félelmetes figura jelenik meg a lépcső tetején, az öltözete karmazsinvörös, halálfejes maszkot visel. A FANTOM érkezett a vendégségbe.)
FANTOM
Miért ez a döbbent csend?
Talán azt gondolták, eltűntem én?
Biztos hiányoztam már...
Írtam önöknek egy operát.
(A ruhája alól hatalmas kéziratcsomót vesz elő.)
Íme elkészült a mű:
"Don Juan, a győztes"!
(Odadobja ANDRÉnak.)
Minden utasítás szent!
Nálam nincs megalkuvás!
Hisz tudják, még egy csillárnál is van nagyobb csapás!
(A FANTOM int CHRISTINE-nek, aki megbabonázva indul felé. Megragadja a lány nyakláncát, és a titkos eljegyzési gyűrűvel együtt letépi a nyakáról. A magasba tartja.)
Tőlem nem szabadulsz!
Nekem énekelsz!
(Izgatott várakozás, a zene erősödik, míg a FANTOM hirtelen kámforrá válik. Összemegy a függöny, a függöny előtt siet kifelé MADAME GIRY, őt követi RAOUL.)
2. jelenet
A SZÍNPAD MÖGÖTT
(MADAME GIRY siet keresztül a színpadon, majd RAOUL jelenik meg, és megszólítja.)
RAOUL
Madame Giry!
GIRY
Monsieur, kérem, ne kérdezzen semmit! Nem tudok többet, mint bárki más.
(Kifelé indul, de RAOUL megállítja.)
RAOUL
Ez nem igaz! Maga tud valamit!
GIRY (Zavarban van.)
Nem tudok semmit! Kérem, ne faggasson!
RAOUL (Elkeseredetten)
Madame! Mindnyájunk érdekében kérem...
GIRY (Úgy dönt, hogy megbízik RAOULban. Félbeszakítja.)
Rendben van. Évekkel ezelőtt történt. Vándorcirkusz érkezett a városba. Bűvészek, zsonglőrök, torzszülöttek...
RAOUL
Folytassa!
GIRY (Transzban, mint aki visszatért a múltba.)
Volt ott egy - soha nem felejtem el - egy ember ketrecbe zárva.
RAOUL
Ketrecbe?
GIRY
Egy zseni volt, Monsieur! Tudós, építész, muzsikus!
RAOUL
Zeneszerző!
GIRY
És feltaláló, Monsieur! Azzal büszkélkedtek, hogy ő építette a perzsa sah tükörlabirintusát.
RAOUL (Türelmetlenül közbevág.)
De hát ki ez az ember?
GIRY (Borzongással)
A természet gonosz tréfája ő.
RAOUL
Nyomorék?
GIRY
Nem. Szörnyszülött!
RAOUL
Istenem!
GIRY
Aztán megszökött. Eltűnt.
RAOUL
Tovább! Tovább!
GIRY
Nem látták többé, azt hitték, meghalt szegény.
RAOUL
De nem halt meg, igaz?
GIRY
Nem. Itt az operában tűnt fel ismét.
A félhomályban újból megláttam én.
RAOUL
Ez hát a rém!
GIRY (Visszatér a kábulatból.)
Túl sokat fecsegtem, Monsieur.
RAOUL
Madame Giry, várjon!
GIRY
Túl sokat! És túl sok már a baleset!
(MADAME GIRY kifelé indul, RAOUL utána rohan.)
RAOUL
Baleset? Madame Giry!
3. jelenet
AZ IGAZGATÓI IRODA
(A FANTOM operájának partitúrája az asztalon fekszik nyitva. ANDRÉ idegesen lapozgatja. FIRMIN a szövegkönyvet olvassa.)
ANDRÉ
Zagyvaság! Ez egy librettó?!
FIRMIN
Tiszta zagyvaság!
ANDRÉ
Erre nincs más szó!
FIRMIN
A zene elmebaj! De a kérdés más!
ANDRÉ
Tiszta elmebaj!
FIRMIN
Van-e választás?
ANDRÉ (felnyög)
Még egy csillár? Inkább ne!
FIRMIN
Nézd ma át a postát te.
(Átad ANDRÉnak egy levelet, az felbontja.)
ANDRÉ
"Jó André, még a művem kapcsán:
a zenekarral baj lesz ám!
Mind a két klarinét nagyon sűrűn vét.
Dobja ki!
Az egész vonóskar is olyan hamis,
hogy a fülem szinte fáj."
FIRMIN (Olvasni kezdi a sajátját.)
"Jó Firmin, csak egy néhány ötlet:
pár kórustagtól váljunk meg.
Van még tán valahol aki tisztán szól.
Így is vannak dilettánsok páran,
ezek nálam nem játszanak szerepet!"
(Félbeszakítja őket CARLOTTA és PIANGI érkezése. Mindketten hasonló levelet lobogtatnak.)
CARLOTTA
Botrány!
FIRMIN
Mi az megint?
CARLOTTA
Úgy ahogy van, ez egy botrány!
FIRMIN
Signora, ne...
ANDRÉ
Mi ez az egész?
CARLOTTA (mutatja)
Ilyen kicsi szerepem van!
ANDRÉ
Signora, kérem...
PIANGI
Ez egy sértés!
FIRMIN
Na maga is...
PIANGI
Nézzék csak meg! Ez egy sértés!
FIRMIN
De értse meg...
ANDRÉ
Signor, Signora...
CARLOTTA
Egy művész nem tűrheti el ezt!
PIANGI (Rábök a nyitott partitúrára.)
Te művészetnek nevezed ezt?
CARLOTTA
Ah!
(RAOUL és CHRISTINE lépnek be. CARLOTTA felhördül.)
CARLOTTA (szárazon)
Itt a kis virág.
FIRMIN
Christine Daaé, a nap hőse megjelent.
ANDRÉ
A Don Juanban öné a legnagyobb szerep.
CARLOTTA (félig magának)
Christine Daaé, nincs hozzá hangja se!
FIRMIN (meghallotta)
Signora, kérem...
RAOUL (az igazgatókhoz)
Hát elfogadták mégis?
CARLOTTA
Most már értem!
FIRMIN
Egyéb választásunk nincs.
CARLOTTA (Képtelen tovább uralkodni magán, vádlón mutat a lányra.)
Emögött is ő van! Christine Daaé!
CHRISTINE (Eddig csendben volt, de most felháborodik)
Mit képzel?
CARLOTTA
Hülyének néz?
CHRISTINE
Mi jogon rágalmaz engem?
CARLOTTA
Nem vagyok vak!
CHRISTINE
Nincs közöm hozzá!
Ezt én soha nem játszom el!
FIRMIN
Daaé kisasszony...
ANDRÉ
Az nem megy!
PIANGI
(Összezavarodva CARLOTTAhoz.)
Mi az? Mit mond?
FIRMIN
Gondolja meg, ez így nem megy!
CARLOTTA (PIANGInak)
Nem kell neki!
ANDRÉ
Köteles lenne...
CHRISTINE
ha fenyeget, sem énekelek!
RAOUL (zavarban)
Christine, Christine, senki nem kényszeríthet erre!
(MEG és MADAME GIRY érkezik, utóbbinál újabb levél.)
GIRY
Uraim, egy új levél!
MIND
Ah...
(Az igazgatók intenek MADAME GIRY-nek, hogy olvassa.)
GIRY
"Látom, egybegyűltek mind.
A próbák kezdetéhez néhány mondat még:
GIRY, FANTOM
Carlotta tanulja meg már,
hogy a színpadon a manír nem elég!
(A FANTOM fokozatosan átveszi MADAME GIRY-től az éneket.)
FANTOM
Don Juanunk túl kövér!
Signor Piangi adjon le egy pár kilót!
Drága direktor urak!
Helyük az iroda, hát maradjanak ott!
Végül Daaé kisasszony.
Nincs kétség, hangja elsőrangú lenne,
hogyha büszkesége engedné és
visszatérne hozzám.
Egy kezdő művésznőnek még kell egy mester.
Egy mester...
Maradok alázatos szolgájuk...
(A FANTOM hangja elúszik, MADAME GIRY befejezi:)
GIRY
Az Angyal."
CHRISTINE
Nem tudok... nem fogok énekelni!
(Mindenki CHRISTINE-re néz. Szünet. RAOUL kerül a figyelem középpontjába, akinek szemei felragyognak egy új gondolattól.)
RAOUL
Ó, mi ostobák!
Dehát a megoldás előttünk hever rég!
Itt az alkalom, tőrbe csalni nem nehéz!
ANDRÉ
Mi az?
FIRMIN
Mondja csak!
RAOUL
Legyen, mit ő akar!
A premieren Christine Daaé énekel...
És ha énekel, ő is ott lesz biztosan!
ANDRÉ (lelkesedik az ötlettől)
Minden ajtóra dupla zár!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
