Giacom Puccini: PILLANGÓKISASSZONY
SZEMÉLYEK:
Pillangókiasszony (Cso-Cso-Szán) szoprán
Szuzuki, Cso-Cso-Szán szolgálója mezzoszoprán
Kate Pinkerton, F. B. Pinkerton neje mezzoszoprán
F. B. Pinkerton, hadnagy az Egyesült tenor
Államok haditengerészetében
Sharpless, amerikai konzul bariton
Nagasakiban
Goro, nakodo tenor
Yamadori herceg tenor
Bonzo, Cso-Cso-Szán nagybátyja basszus
A császári biztos bariton
Tiszt bariton
Cso-Cso-Szán anyja szoprán
Cso-Cso-Szán rokonai, barátai és barátnői, szolgák.
Történik Nagasakiban - idő: az 1900-as évek eleje
I. FELVONÁS
(Teraszos, kertes japán ház)
PINKERTON
(Goróhoz, aki a ház elmozdíható falait mutatja
neki)
Csupa fal, csupa ablak...
GORO
Ahogy óhajtja,
Úgy szalad jobbra, avagy balra,
És egy új szoba nyílik,
S minden oldalon gyönyörű kilátás.
PINKERTON
És hol a nász-szoba, mutasd?
GORO
(bizonytalan mozdulatot tesz)
Amott... vagy itten.
PINKERTON
Nem rossz, csak kissé szellős!
Hol esznek?
GORO
(a teraszra mutatva)
Ott kinn!
PINKERTON
A szabadban?...
GORO
(a falakat tologatja)
Egy perc és kész van!
PINKERTON
Már értem! Már értem!
Egy perc és...
GORO
(újabb falat tol a helyére)
Alakul!
PINKERTON
És ha a szellő belefúj?
GORO
Olyan ez, mint egy bástya,
A tájfun meg se rázza.
PINKERTON
Összedül, mint a kártya.
GORO
(tapsol; a szolgák belépnek)
(Pinkertonhoz)
Engedje bemutatnom a legjobb szobalányt,
Arája ismeri jól őt.
A szakács... s az inas ő lesz,
Mind megnémult a tisztelettől.
PINKERTON
Hogy hívják?
GORO
(Szuzukira mutat)
Miss Kikeleti Felleg!
(rámutat az egyik szolgára)
Hajnali napnak csókja,
(a másikra)
Száz illat kelyhe!
(tapsol, a férfiak távoznak)
SZUZUKI
(Pinkertonhoz)
Tán mosolyogni tetszik?
Ha mosolyog egy percig,
Mondja bölcs Okunáma,
Kinyílik a jókedv tarka virága.
Mint igazgyöngy a kagylót
Úgy az ember nyitja a bűvös ajtót,
Hol illatos a lélek,
Hol tündöklik az élet,
Mondja bölcs Okunáma:
A jókedv a szívünk tarka virága.
(Goro, Pinkerton bosszúságát látva, hármat tapsol,
mire Szuzuki beszalad a házba)
PINKERTON
Nagy nemzetközi baj, hogy a nők
sokat beszélnek!
(Goróhoz)
Mit bámulsz?
GORO
Nézem, jő-e már a násznép?
PINKERTON
Rendben minden?
GORO
Minden rendben!
PINKERTON
Ah, nincs is több ily ügynök!
GORO
Itt lesz mind!
Fontos képpel jő a jegyző meg a násznép,
Az önök konzulja s a szép menyasszony,
Aláírják gyorsan
És kész a lagzi nyomban.
PINKERTON
Aztán lesz-e sok rokon?
GORO
Van édesanyja és egy bátyja szent pap.
No ehhez ugyan nem leszen szerencsénk!
Összes öccse, húga, bátyja,
S a felmenő rokonság,
Úgy messze oldalágról van vagy két tucat,
S hogy ki ne haljon e szép faj,
No, arról gondoskodik méltóságod s a bájos
Butterfly...
PINKERTON
Ah, nincs is több ily ügynök!
SHARPLESS
(a színfalak mögött)
Ily csúf rögös utakon a lábam leszakad!
GORO
(Pinkertonhoz)
A konzulúr jön.
SHARPLESS
(megjelenik)
Ah!... Hogy feljutok, már nem is hittem!
PINKERTON
Üdvözlöm, konzul úr!
GORO
Örvendek, konzul úr.
SHARPLESS
(homlokát törölgeti)
Ouff!
PINKERTON
Szaladj Goro, hozz italt gyorsan!
(Goro besiet a házba)
SHARPLESS
(körülnéz)
Jó magas!
PINKERTON
De csinos!
SHARPLESS
(a várost és tengert szemlélve)
Nagasaki, a tenger, a kikötő!
PINKERTON
Varázsütésre mindig új e ház képe.
(Goro frissítőt hoz a házból)
SHARPLESS
Az öné?
PINKERTON
E házat bérbevettem
Egy híján éppen ezer évre,
Dejogom van közben
Felmondani, bármikor tetszik.
Nagyon érdekes ország:
Nem szigorú és merev,
Ahogy mondják!
SHARPLESS
S ez alkalommal él az ember.
PINKERTON
Persze!
Ó, mért is szegném a jenki kóbor kedvét,
Míg jár vad vizeken s küzd tenger vésszel,
Míg vére nyugtalan,
A tenger vonzza...
(Félbeszakítva önmagát, hogy Sharplesst kinálhassa)
Konyak, vagy Whisky?
(Az előbbi gondolatot,folytatva)
Míg vére nyugtalan,
A tenger vonzza...
Míg jő egy szélroham,
Mely horgonyt s árbócot kiszaggat sorra!
De addig még a szárnyán csókos szélnek
Sok új föld vár, új szenvedélyek!...
SHARPLESS
Könnyű volna így az élet!
PINKERTON
Annyi szép nőcske hív!
SHARPLESS
Bár könnyű így az élet,
De higgye, száz kalandtól
Szíve nem lesz bnldogabb.
PINKERTON
Tépje az orkán hajóm és vitorlám,
Míg szívünk fiatal, szép kaland az élet!
Így bérlek most egy szép japán kisasszonyt,
Akár e szép házamat ezredévre,
Neki épp így felmondok, ha nem kell.
SHARPLESS
Így élni könnyű volna!
PINKERTON
(Sharpless-szel koccintva)
„America for ever!”
SHARPLESS
„America for ever!”
Hát a menyasszony szép-e?
GORO
Szebb virág nincsen az édenkertben!
Tündérfényű szép aranycsillag,
Nem is drága, csak száz jen volt!
(A konzulhoz)
Ha önnek tetszik,
Gazdag választék áll szolgálatára.
PINKERTON
Menj elé hamar, Goro!
(Goro távozik)
SHARPLESS
Milyen lázasan várja;
Még lángra kap a szíve végül!
PINKERTON
Igen, vagy nem,
Az attól függ, forrók-e a lángok!
Kaland lesz, vagy szerelem,
Kiderül majd.
Láttam e lányt és
Ártatlan bája csodálatba ejtett.
Oly könnyű, légies, mint a lehelet,
Minden oly gyöngéd, oly kecses benne,
Mintha csak álom, képzelet lenne!
Bámulom őt, mint egy művészi képet,
Mely keretéből egy percre kilépett.
A május hajnala nem ragyog szebben,
Mint hímes pillangó, jő s tovalebben.
Ah, milyen gyönyör lesz szívemre zárnom,
Bár folt esik talán e gyöngéd szárnyon!
SHARPLESS
Már emlékszem is rá, nálunk járt tegnap
délután,
Csak hangját hallottam, nem láttam őt.
Olyan rejtelmes hangja volt,
Fölfigyeltem rá.
Benne őszinte szíve, nagy szerelme ég,
Nagy vétek volna bizony,
Ha bajba juttatná őt,
Ha becsapná azt, ki önben így bízott...
PINKERTON
Nézd csak a jámbor konzult!
Nyugodjon meg uram...
SHARPLESS
De kár is lenne érte...
PINKERTON
Az ön korában
A férfi megjavul.
Mit búsul ezen?... Tán rosszul teszem,
Hogy benne boldog vágyat gyújtok fel?!
SHARPLESS
Mit ön tesz, nagy bűn!
Az édes kacajt zokogás,
Panasz, bánat váltja fel!
PINKERTON
(újból kinálja)
Whisky?
SHARPLESS
No még egy pohárral!
Nos hát, igyunk most az ön családjára.
PINKERTON
És rá ki igazán majd nőm lesz egyszer talán...
Egy bájos leány, otthon Amerikában.
GORO
(futva jön)
Tessék! Már jönnek...
BUTTERFLY BARÁTNÓI
(kar; a színfalak mögött)
Ah! Ah!
GORO
Már látom lenn a lejtőn:
Nagy énekelve jönnek... mintha szél lombot zörget.
Úgy pereg a nyelvük!
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar; m.f.)
Ah! Mily nagy tenger, mily nagy ég...
BUTTERFLY
(a színfalak mögött)
Csak hamarosan, rajta! Itt vagyunk...
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar; m. f.)
Tán el is késtünk, a víz hogy csillog,
Milyen fényes, milyen szép...
BUTTERFLY
(m.f.)
Örömdal zengjen útjainkra!
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar; m. f.)
Milyen bájos, milyen szép!
BUTTERFLY
(m. f )
Minden bokor virágokat hintsen!
SHARPLESS
Hogy csicsereg a boldog ifjúság!
BUTTERFLY
(m. f.)
Ah, nálam most ez isteni, gyönyörű Japánban.
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar; m. f.)
Mennyi víz, mennyi fény!
BUTTERFLY:
Boldogabb nincsen!
Eltölt a boldog vágy, szívemben szerelem ég.
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar; m. f.)
Milyen bájos, milyen szép!
Barátnőnk, édeni álom legyen élted!
BUTTERFLY
(m.f.)
A napnál fényesebben!
(Butterfly és barátnői megjelennek)
BUTTERFLY
Ah, együtt van ebben
A boldogság, az élet, a kín, a halál!
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar; m. f.)
Új otthonodban rád a béke üdve várjon,
Nézz szét a tájon,
Búcsúzz el mindentől most, mi szívednek drága!
BUTTERFLY
Barátim, mi boldog érzés,
Szívemben vágy ég, szívem vágyban ég,
Ah, ég, hogy ég szívemnek mélyén a vágy, ah!
BUTTERFLY BARÁTNáI
(kar)
Nézd csak, mily nagy tenger, mily nagy ég,
Ah, milyen szép!
Barátn8nk, rád a boldogság üdve várjon,
Tekints végig még e tájon,
Nézz csak egyszer széjjel, édes barátnőnk..
BUTTERFLY
Megjöttünk.
F. B. Pinkerton. Le!
BUTTERFLY BARÁTNÓI
(kar)
Le...
(Letérdelnek)
BUTTERFLY
Mily szerencse.
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar)
Üdvözöljük.
PINKERTON
Nem volt fárasztó a séta?
BUTTERFLY
Minden jól nevelt menyasszony
Boldog, hogy ha fárad néha.
PINKERTON
Mondhatom ez furcsa bók volt.
BUTTERFLY
Vannak százszor szebbek még...
PINKERTON
Mért is fárad?
BUTTERFLY
Hogyha tetszik, mondok egyet...
PINKERTON
Drágám... Nem!
SHARPLESS
Miss Butterfly...
Mily szép név és illik önhöz.
Szülőföldje Nagasaki?
BUTTERFLY
Igen, jó uram, otthonunk gazdag volt egykor,
(Barátnőihez)
Igaz-e?
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar)
Igaz hát!
BUTTERFLY
Mert a népek szégyellik szegénységüket...
Csavargók is dicsekednek, mind hercegek,
Mindenki henceg.
Mint gyermek, igen gazdag voltam én,
De a szélvihar letörte a tölgyek koronáját
És azért lettem gésa,
Mert élni kellett ám!
(Barátnőihez)
Igaz?
BUTTERFLY BARÁTNŐI
(kar)
Így van!
BUTTERFLY
Nem titok úgysem, nem is szégyen.
(Észreveszi, hogy Sharpless mosolyog)
Ön nevet? Ah, mért?
Így van e földön!
PINKERTON
Ez a csicsergő kis madár lángra gyújtja a szívem...
SHARPLESS
Van-e nővére, mondja?
BUTTERFLY
Sajnos, nincsen. Édesanyám van.
GORO
Nemes rangbeli dáma.
BUTTERFLY
Ámde, hogy meg ne sértsem,
vagyona neki nincsen.
SHARPLESS
S az édesapja?
BUTTERFLY
Meghalt!
SHARPLESS
Hány éves vajon?
BUTTERFLY
Nos, mennyit gondol?
SHARPLESS
Tizet.
BUTTERFLY
Nem, tőbbet!
SHARPLESS
Huszat.
BUTTERFLY
Sok volna! Tizenöt éves éppen,
Öreg dáma vagyok!
SHARPLESS
Tizenöt éves!
PINKERTON
Tizenöt éves!
SHARPLESS
Hisz ez még gyermek...
PINKERTON
Cukor kell néki...
GORO
Jön a császári biztos,
Véle együtt jő a jegyző, meg a rokonok.
PINKERTON
Rendben minden?
(Megérkeznek Butterfly rokonai, a császári biztos
és a császári tiszt)
(Sharplesshez)
Milyen furcsa, nézze kérem,
Ez a kedves új rokonság!
ROKONOK, BARÁTOK ÉS BARÁTNÓK
(kar)
Jól látom én, de milyen szép,
Valóban szép, de milyen szép!
Azt hiszem én, szebbet nem kell kívánni sem,
Úgy látom én, csakugyan szép,
De milyen szép, igazi úr,
Az ilyen férj most kincset ér!
Goro kínálta már nekem,
Azt mondtam: "nem",
Nem is olyan szép.
Goro kínálta már nékem őt,
De rosszkor jött,
Én látom jól, nem olyan szép,
Így szóltam: "nem", itt hagyja át,
Úgy sejtem, itt hagyja őt.
Bor lesz-e már? De lassan jár,
Énbennem már nem eshet kár,
Az orrom immár karmazsin...
Jól látom én, nem olyan szép...
Szép ember, tetszik is nékem...
Jól látom én, nem olyan szép,
Neked Goro kínálta őt,
De rosszkor jött.
Mihamar elhervadt,
Ah, elhervádt szegény,
Elhagyja őt, úgy sejtem én...
GORO
(a rokonokhoz)
Az égre kérem, lesz-e csend? Sss! Sss!
SHARPLESS
(Pinkertonhoz)
Ó, ön boldog, barátom,
Ün fránya fickó, Pinkerton:
Ily távol rejtett zugban
Ily bájos lényre bukkan!
PINKERTON
Nyíló krizantém fürtje ő,
És pillantása oly fénylő,
Lángra gyújtja a vérem!
És úgy látom, tetszem néki!
BUTTERFLY
(rokonaihoz)
Most hallgasson mind rám!
SHARPLESS
Mint a pillangók, oly gyengéd,
Ily angyalt sosem láttam, mint e kedves Buttertly...
Nem szép öntől, hogy megcsalja egy bízó lélek hitét!
BARÁTNőK ÉS ROKONOK
(kar; egymásnak)
Kínálták már énnekem,
Ámde én azt mondtam: "nem",
Azt feleltem: nem,
Ennél szebb és jobb is van,
Más is elvesz még engem,
Ehhez így szólok: nem!
Nincsen szebb, én azt hiszem,
Nem felelném azt, hogy nem,
Nem szólnék, hogy nem,
Hozzá mennék boldogan,
Mért nem választott engem?
Nem, nem mondanám, hogy "nem"...
Cserben hagyja őt, elhagyja őt...
SHARPLESS
Vigyázzon! e lány hisz önnek...
BUTTERFLY
Mamácskám, jöjj.
Figyeljünk most.
Nézzünk fel rá!
Egy kettő, három, térdre le mind!
PINKERTON
Szerelmes szívem!
Hogy tetszik a mi házunk?
BUTTERFLY
Uram, F. B. Pinkerton... bocsánat...
Idehoztam néhány kedves holmit.
PINKERTON
Hol is vannak?
BUTTERFLY
Idebent... haragszik érte?
PINKERTON
Hogy tenném azt, édes drága Butterfly?!
BUTTERFLY
Selyemkendő... A pipa...
Itt ez az öv is, meg az övem csatja...
Egy kis tükör... legyező is...
PINKERTON
Hát e kis doboz?
BUTTERFLY
A festékes kis vázám.
PINKERTON
Ugyan!
BUTTERFLY
Nem tetszik?...
Menj!
(Eldobja )
PINKERTON
(rámutat egy tőrre)
Ez itten?
BUTTERFLY
Ereklye ez nékem.
PINKERTON
És meg se Iehet nézni?
BUTTERFY
Mások is látnák!
Megbocsásson!
(Bemegy a házba)
GORO
(Pinkertonhoz)
Még az apja kapta ezt a mikádótól...
Azt jelentette...
(Hasjelmetszést jelző mozdulatot tesz)
PINKERTON
(Goróhoz)
És az apja?
GORO
Meg is tette!...
BUTTERFLY
(visszatér a házból)
Ottoké.
(Mutatja az apró bálványokat)
PINKERTON
E sok babát... hogyan is mondta?
BUTTERFLY
Mind egy-egy ősöm lelke.
PINKERTON
Ah!... tisztelet nékik!
BUTTERFLY
Jártam nagy titokban
Tegnap ott a keresztény Misszióban,
Mert az új életemhez
Most már a másik vallás illik jobban.
Nagybátyám és családom még nem sejt semmit,
De most már bármi érhet,
Sorsomban megnyugszom én.
Pinkerton Istenének hajtok térdet,
Abban kell hinnem,
Én is ottan, csak ottan hajtok térdet, hol ön,
És imádom azt az Istent.
És, hogy kedvében járjak,
Mindent megteszek
S elhagyom családom.
Szerelmemért!...
GORO
Csendet kérek!
CSÁSZÁRI BIZTOS
(olvassa a házassági szerződést)
Mai nappal
Az egyik részről Benjamin Franklin Pinkerton,
Hadnagy az Észak Amerikai Egyesült Államok
Haditengerészetében, a "Lincoln" sorhajón,
Másrészről itten kisasszony, Butterfly,
Szülőföldje Omara-Nagasaki,
Itt házasságra lépnek,
Az egyik részről szabad akarat szerint,
És másrészt rokoni s gyámi beleegyezéssel,
Ahogy itt meg van írva.
GORO
(aláírásra nyújtja a tollat)
Az új férj...
Majd a menyasszony!
És minden készen!
BARÁTNŐK
(kar)
Ó Madam' Butterfly!...
BUTTERFLY
Most Madame F. B. Pinkerton.
CSÁSZÁRI BIZTOS
(Pinkertonhoz)
Sok jót kívánok!
PINKERTON
S én köszönetet mondok!
CSÁSZÁRI BIZTOS
(Sharplesshez)
S ön tisztelt konzul úr, nem jön?
SHARPLESS
Megyek önnél.
(Pinkertonhoz)
Holnap látjuk egymást!
PINKERTON
Ha addig élünk!
TISZT
(Pinkertonhoz)
Gyerek ha lesz...
PINKERTON
Bízza csak rám!
(Sharpless, a császári biztos és a tiszt távozik)
SHARPLESS
(elmenőben Pinkertonhoz)
Vigyázzon!
PINKERTON
(magában)
Ím itt az új rokonság!
Hogy szabaduljak tőlük simán és gyorsan?...
(Tapsol)
Hip! hip!...
(Inasok tálcán ételt és italt hoznak)
ROKONOK
(kar)
O Kami! O Kami!
PINKERTON
Köszöntöm a tisztelt új családot!
ROKONOK
(kar)
O Kami! O Kami!
PINKERTON
Köszöntöm a tisztelt új családot!
BUTTERFLY UNOKAHUGA ÉS ANYJA
Köszönjük, köszönjük!
ROKONOK
(kar)
O Kami! O Kami!
Egy kortyot a ház örömére!
BONZO
(a színfalak mögött)
Cso-Cso-Szán!
Cso-Cso- Szán!... Utolér az átok!
BUTTERFLY, ROKONOK
(kar)
Halld a Bonzót!
GORO
Ó jaj, hívatlan vendég, fussunk innen!
A szép ünnepnek csúflesz a vége!
BONZO
(egyre közelebbről)
Cso-Cso-Szán!, Cso-Cso-Szán, Cso-Cso-Szán!
Cso-Cso-Szán!
(Megjelenik)
Cso-Cso-Szán!
(Butterflyhez)
Mért voltál a Misszióban?
ROKONOK
(kar)
Felelj most, Cso-Cso-Szán!
PINKERTON
Mit ordít ez az őrült?
BONZO
Felelj, ha egyszer kérdem!
BARÁTOK ÉS ROKONOK
(kar)
Felelj, te, Cso-Cso-Szán!
BONZO
Íme! Gonosz ajka hallgat,
Az ősök átka rajtad!
Hitedet megtagadtad!
BARÁTOK ÉS ROKONOK
(kar; megbotránkozva)
Hou! Cso-Cso-Szán!
BONZO
Meggyaláztad galádul az ősi vallást!
BARÁTOK ÉS ROKONOK
(kar)
Hou!... Cso-Cso-Szán!
BONZO
Ka-mi sa-run-da-si-co!
BARÁTOK ÉS ROKONOK
(kar)
Hou!... Cso-Cso-Szán!
BONZO
E szörnyűséges vétek
Vigyen romlásba téged!
PINKERTON
De most már lesz-e vége?!
BONZO
Jerünk e helyről! Ám halljad:
Elárult nemzetséged
Megátkoz téged!
ROKONOK
(kar)
Megátkoz téged!
PINKERTON
De most kotródni innen.
Elég ha mondom,
Nem tűrök lármás bolondokat a házban!
BARÁTOK ÉS ROKONOK
(kar, távoznak)
Hou!... Hou! Cso-Cso-Szán!
Hou! Cso-Cso-Szán!
BONZO, ROKONOK, BARÁTOK
(kar)
Ka-mi sa-run-da-si-co!
Hou! Cso-Cso-Szán!
A nemzetséged
Hou! Cso-Cso-Szán!
Megátkoz téged!
Hou! Cso-Cso-Szán! Hou! Cso-Cso-Szán!
PINKERTON
(Butterflyhez)
Drágám, drágám ne sírdogálj!
Hagyjuk fecsegni őket!
BARÁTOK ÉS ROKONOK
(kar; messziről)
Hou! Cso-Cso-Szán!
BUTTERFLY
Átkoznak még!
PINKERTON
Bátyád és rokonid
S papjaival egész Japán
Nem érdemli szép szemed
Egyetlen egy könnyét.
BUTTERFLY
Igaz?
Nem sírok már,
Szívemnek többé nem fáj már a szégyen.
Az ön jóságos hangja
Bennem úgy zeng, mint a szívdobogás.
(Megcsókolja Pinkerton kezét)
PINKERTON
Mi az?... Kezem?
BUTTERFLY
Azt mondják odalenn,
Hogy a művelt emberek közt
Egy ilyen kézcsók hódolat és hála.
SZUZUKI
(a színfalak mögött)
E Izaghi ed Izanami sarundasico e Kami,
E Izaghi ed Izanami sarundasico e Kami.
PINKERTON
De halld, ki suttog ott?
BUTTERFLY
Ez Szuzuki, most mondja el az esti imát...
PINKERTON
Jő már az este...
BUTTERFLY
Az alkony oly békés...
PINKERTON
Magad vagy velem...
BUTTERFLY
Ajkuk átkot mondott!...
Átkot mondott!...
Mégis boldog...
PINKERTON
(hármat tapsol, a szolgák megjelennek)
Bezárni, egy-kettő!
(engedelmeskednek)
BUTTERFLY
Ah, egyedül maradtunk... oly távol a világ!
PINKERTON
S a csúnya öreg bonzo...
BUTTERFLY
Szuzuki, add a köntöst.
SZUZUKI
(Pinkertonhoz)
Jó éjt!
BUTTERFLY
(fehér köntöst öltve magára)
Sajnálom e drága kis köntöst levetni...
Ez díszített nászunknak szép ünnepén...
PINKERTON
A szalagokkal oly kecses kőnnyűséggel báník,
A játékszerből csinos asszony válik: az én nőm!
BUTTERFLY
Oly édesen néz rám, nem fog kinevetni,
Hogy boldog a szívem, úgy szégyellem én!...
PINKERTON
De hisz annyira bájos,
Hogy e lázas szívnek vére
Vad szerelemre gyullad.
BUTTERFLY
E hang...
Rám bőszült szörnyeteg átkot mondott,
Butterfly átoksújtott, átoksújtott,
Mégis boldog!
PINKERTON
Nézlek, csak nézlek,
Csodálatos szép vagy,
Most már enyém, enyém vagy!
A köntösöd szép, mint a liliom,
Úgy illik ez éjszínű hajhoz a hófehér fátyol!
BUTTERFLY
Így csillog a holdbeli tündér,
Így csillog a holdbeli tündér,
Ha színezüst hídon a földre leszáll...
PINKERTON
Megejti a szívet...
BUTTERFLY
Fogva tartja,
Bűvös fátylait borítja rá,
Röpíti fel a mennybe,
A csókok honába.
PINKERTON
De még eddig nem hallottam tőled,
Az egy bűvös szót, hogy "szeretlek".
Nem ismeri ajkad e szót, amit százezer szív heve szőtt?
BUTTERFLY
De tudja, csak nem akar szólni,
E szó meg is ölheti őt,
Megölheti egy szó is őt!
PINKERTON
Mért félsz, te gyermek?
A csók sosem gyilkos,
Éltet ád az,
Reánk ragyog a csillagoknál szebben,
Varázsát ím látom e szép fekete szemben.
BUTTERFLY
Nekem ön minden,
Minden a földön...
Több mint a fényes égbolt,
És tetszett nékem már abban a percben,
Mikor megláttam.
Ön oly délceg, bátor,
Oly jószívű, értem annyit fárad,
Szavából szívemre száz öröm árad.
Nem vágyom többre, nem vágyom többre!
Tán megszeret engem,
Bár, hogy reméljek ilyet?
Ám én csak arra kérem,
Ami engem megillet...
Tán megszeret engem?...
Oly szerény ez a nép
Semmi sem történik vélünk,
Nyugodtan, csendben élünk,
Alig vesznek észre, ámbár e sok kis ember
Szíve mély, mint a háborgó tenger!
PINKERTON
Engedd, hogy csókom hintsem e kis kézre!
Ó Butterfly, rád ez a név hogy illik,
Könnyűszárnyú lepke!
BUTTERFLY
Hallottam már többször, hogy az óceánon túl
A kedves pillangókat gyilkos vággyal űzik,
Sorba mind táblára tűzik!
PINKERTON
Úgy igaz bizony
De mért, te nem tudod?
Hogy többé el ne szálljon...
Keblemre tűzlek,
El nem bocsátlak többé, kis lepke!
BUTTERFLY
Én el nem szállok.
PINKERTON
Jöjj, ne szállj el!
Jöjj, a lelked ne fájjon,
Kis szíved sose féljen,
Jöjj, nézz szét e tájon!
Már minden alszik mélyen!
BUTTERFLY
Ah! Csillagfényben ég a mennybolt,
Eddig még oly bájos nem volt!
PINKERTON
Itt a szívem...
Ah, nézz szét a tájon:
A bűvös éjben nincs senki sem ébren,
Már minden alszik mélyen.
BUTTERFLY
Csillagfényben ég a mennybolt,
PINKERTON
Jöjj, szerelmem!
BUTTERFLY
Még ily tiszta, bájos nem volt!
PINKERTON
Jöjj, szerelmem!
BUTTERFLY
Lombon, virágon szikra villan,
PINKERTON
Jöjj, ne szállj el!
BUTTERFLY
Esti szellő szárnya illan. Ó!
PINKERTON
Jöjj szerelmem, ó, ne félj!
Én nem bocsátlak már el, kis lepkém!
Ah! Jöjj, drága nőm te,
Ó, jöjj és lássad: ég, föld mélyen alszik.
BUTTERFLY
Ó, hány szem néz ránk ez éjben,
Üdvöm látják fönt a kék tiszta égben,
Lent a ringó tengermélyben...
PINKERTON
EI nem bocsátlak többé, jöjj!
BUTTERFLY
Ah! Hány szem néz ránk az éjben!
A nagy égbolt fényben áll!
Ah! esti szélnek szárnya villan
És az ég fényben áll!
PINKERTON
Ég és föld mélyen alszik,
Ah! jöjj, szerelmem!
Ah, jöjj, ah! jöjj, szerelmem!
II. FELVONÁS
(Butterfly házában)
SZUZUKI
(Buddha-kép előtt imádkozik)
Izaghi Izanami, Sarunasico és Kami...
A fejem szédül!
És te, ó Ten - Sjo - o - daj,
Engedd, hogy Butterfly ne sírjon többé,
Ne sírjon! Ne sírjon...
BUTTERFLY
Lusta és gonosz minden isten Japánban!
Az amerikai Isten egészen biztos
Sokkal gyorsabban válaszolna nékünk,
Csak sajnos nem tud rólu |