SEGISMUNKO

Jaj, jaj, �n �tkozott, nyomor� �rva!

Azt szeretn�m tudni, Isten,

Hogyha m�r �gy b�nsz velem,

Mit v�tettem idelenn

Ellened, hogy megsz�lettem?

Persze, b�n m�r a szemedben

Sz�let�sem, s b�ntetend�

Oknak m�r ez elegend�,

Hogy sujtoljon haragod,

Mert embernek legnagyobb

B�ne, hogy megsz�letett �.

Csak m�r v�gre �rten�m,

K�njaim ok�t kutatva

– Mell�zv�n most, Isten, azt a

B�nt, hogy megsz�lettem �n –,

Mi b�ntott meg, m�s mer�ny,

Hogy engem b�ntetsz meg �gy?

Senki m�s nem sz�letik?

De ha m�sok is sz�letnek,

Mily kiv�lts�gokba estek,

Melyek sorsom ker�lik?

Mad�r kel ki, s d�szruh�ban

M�ris pomp�s, dr�ga l�tv�ny,

Tollvir�g, sz�rnyas vir�gsz�l,

Boldogan suhan mag�ban

S tiszta �gbolt csarnok�ban

Csattogtat gyors sz�rnyakat,

H�l�datlan megtagad,

Otthagy csendes �bl� f�szket;

Bennem t�bb s nagyobb a l�lek,

S m�gsem lehetek szabad?

Alighogy megsz�letett

A vad�llat, s tarka b�re

T�n csillagjegy visel�je

– �ldass�k a b�lcs ecset! –,

Mid�n a k�m�letet

Nem ismer� emberagy

N�ki leck�t s okot ad

Lenni r�me rengetegnek;

Hajlamaim nemesebbek

S m�gsem lehetek szabad?

Moszat, ikra elvet�lje,

Hal sz�letik, nem l�legzik,

Pikkelyes ladik, igyekszik

A hull�mok felsz�n�re,

Ott fic�nkol, n�zdeg�lve

A v�getlen tr�fogat

Vil�g�t az �g alatt,

Hidegv�rrel, nyugalomban;

N�kem t�bb akaratom van,

S m�gsem lehetek szabad?

Csermely sz�letik, k�gy�cska,

Sz�z vir�g k�z� buvik-fut,

H�t-ez�stje csillan itt-ott,

Tetszik n�ki a b�jocska,

Muzsik�val elhalmozza

A kegyes vir�ghadat,

Mely ment�ben annyit ad

N�ki b�j�b�l a r�tnek?

Bennem sokkal t�bb az �let,

S m�gsem lehetek szabad?

Gy�trelmem hogy ily konok,

Etna lettam, sz�rny� vulk�n,

Keblemb�l sz�vem ki tudn�m

T�pni, mint a h�scafatot:

Mily t�rv�ny, �t�let, ok

�tamban mily �tok �llhat,

Hogy nekem m�g az se j�rhat

Kiv�lts�gul, ami itt

Istent�l megadatok

Halnak, vadnak �s mad�rnak?