Anna Karenina : Gyns
Pap:
, Uram, irgalmazz rva lelknknek!
Bocsss meg a tvelyg bnsnek!
Oly sok a nevedet kroml,
oly sok az igazad tagad,
csalrd, ggs llek,
s Te mindent ltsz!
, Uram, irgalmazz minden vtlennek!
Btortsd, kit rmt a gyllet!
Oly sok a hitnket rombol,
otthont s hazt pusztt,
gonosz, gyilkos gazsg,
s Te mindent ltsz!
Levin:
Atym, eljttem hozzd,
hogy megbocsss!
Pap:
Krisztus ll itt lthatatlan,
hallgatja gynsodat.
Hiszel-e, mondd, mindabban,
mit egyhzunk tant?
Levin:
Mindig s mindenben ktelkedem,
nem leltem vlaszt sosem...
Pap:
Gyengesgnk forrsa a ktkeds.
Imdsg nlkl, hitetlen bzni nehz!
Most a templom csendjben
szembenzhetsz Istennel!
Szlj, ha bn terheln lelked.
Mondd csak el!
Levin:
Egyetlen bnm csupn,
hogy ktkedem.
Pap:
Lehet-e krds Isten lte,
hisz Tle mind a Fld szpsge!
Tagadja tn az Alkott
a fnyes alkots?
Hzassgra kszlsz lpni,
s ha Isten megld egy jszlttel,
hogy tantod majd hinni t,
ha magad sem hiszel?
Ha megkrdi majd,
az ldott napfny mrt is gyl?
Ha megkrdi majd,
mi vr rnk a sron tl?
Mit mondsz neki? Mit felelsz?
Ha megkrdi majd, hogyan felelsz?
Imdkozzunk egytt, fiam, Istenhez!
knyrl rajtad, feloldoz, segt neked!
Jzus Krisztus ldst,
j Urunk bocsnatt krem
ktsgektl sebzett lelkednek.
Menj, s az oltr el mtkd gy vezesd! |